Jóváhagyták az uniós külügyminiszterek azt az uniós szankciós listát, amellyel az EU válaszokat ad Oroszország Ukrajnával szembeni akciójára. Több száz személyt helyeztek feketelistára, de Putyin nincs közöttük.
Korábban több diplomata is ennek a félelmének adott hangot.
Délután négy órakor találkoznak az uniós külügyminiszterek Párizsban, hogy rendkívüli, informális ülésen hozzanak politikai döntést az Oroszországgal, egyes személyekkel és entitásokkal szembeni szankciókról. Magyarország – egyedüliként – egyelőre vonakodik.
A magyar nemzeti érdekek nem lehetnek mások, mint a transzatlanti közösség egészének érdekei. Megalkuvásmentesen részt kell vennünk a szövetségi rendszerünk Oroszország politikájának alakításában és érvényesítésében, nincs helye különutasságnak. Nem a fogadkozások és az üres szavak számítanak, hanem a tettek. Vélemény.
Egy diplomáciai eseményen magasztalta a belga fővárost a magyar külügyminiszter, belga kollégája ugyanakkor a jogállamiság tiszteletben tartásának fontosságára figyelmeztette.
Munkaügyi és klímavédelmi változtatások hoznak forradalmi átalakulást az európai közúti közlekedésben és a fuvarozószektorban az új útdíjszabályok véglegesítésével. A sofőrök bizakodóak, a fuvarozók az árak elszállásával fenyegetnek.
Ursula Von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke azonban azt tartja a legsürgősebbnek, hogy várjon és elemezze az Európai Bíróság döntését. A késlekedés minden valószínűség szerint azzal jár, hogy Orbán Viktor elkerülheti az ütközést a Bizottsággal a választás előtt, írja francia lap.
Az államszövetség alapvető fogyasztási cikkeket és eszközöket küld a fenyegetett országba. Magyarország egyelőre nem jelezte, hogy részt venne az akcióban.
Egy nyolc pontos közös nyilatkozat elfogadásával ért véget az EU-Afrika csúcs Brüsszelben. A dokumentum támogatja a legális migrációs útvonalak kidolgozását, s ezzel Orbán Viktor is egyetértett.
A várakozáson felüli GDP-növekedés áll a háttérben.
Az elmúlt hetekben felvetődött, hogy a Meta szolgáltatásai elhagyhatják Európát az uniós adatvédelmi szabályok miatt. Hogy pontosan mi áll a dolog hátterében, arról a jogi szakemberek készítettek egy összefoglalót.
Szokatlan módon, két csúcstalálkozót is tartanak ma Brüsszelben az uniós állam- és kormányfők. Először egy informális csúcsot az orosz–ukrán konfliktusról, utána pedig az Európai Unió és az Afrikai Unió találkozik.
A határon átnyúló civil szervezetek uniós szabályozásának megteremtése érdekében fogadott el állásfoglalást az Európai Parlament. A kezdeményezés szokatlanul heves reakciókat váltott ki a Fideszből.
Évértékelőjén az utóbbi idők militarista hangvételét folytatva beszélt külpolitikájáról Orbán Viktor, legalább akkora súlyt adva a geopolitikai kérdéseknek, mint a választási előkészületnek. Kiderült, hogyan folytatná harcát az Európai Unió ellen, amelynek egysége számára csak gazdaságilag fontos. Már kérdésekben két különböző világnézetű tömböt képzel el, amelyek közül a keleti vezetője Magyarországgal lehet. Ehhez a tervhez illeszkedik nyugat-balkáni politikája, mert uniós szövetségkeresésének kudarca után ott találhat olyanokat, akikkel növelheti meggyengült befolyását az EU-ban.
Nem lehet tudni, mi lesz a megoldás, mert szembekerült a két kormánypárt.
Az Oroszország-szakértő szerint nem lenne sétagalopp az oroszoknak egy invázió, Ukrajna elfoglalása nem olyan lenne, mint a Krímé.
Az Európai Unió általános uniós ügyekért felelős tanácsa frissítette az EU-ba irányuló, nem alapvetően szükséges utazások ideiglenes korlátozására vonatkozó ajánlását, a módosítás értelmében a szabályok alkalmazásakor figyelembe kell venni az adott unión kívüli országban fennálló járványhelyzetet, valamint az érintett utazó egyéni helyzetét – közölte az uniós tanács kedden.
Ha összejön az európai döntéshozók terve, 2022 végére vagy 2023 elejére megszülethet a jogszabály a mobilok, táblagépek és fülhallgatók töltőportjának egységesítéséről.
Katharina Pistor, a Columbia Egyetem jogászprofesszora azt írja, máris tudni lehet, mi lesz a magyar és a lengyel lépés, amellyel az adott esetre kilátásba helyezett uniós pénzmegvonás elkerülhető.
„Végre!” Így kommentálja a Profil osztrák közéleti hetilap külpolitikai szerkesztője az Európai Bíróság három napja született döntését, amely szerint meg lehet vonni uniós pénzeket az olyan tagállamoktól, amelyek semmibe veszik a demokratikus normákat.
